Elment ő is, a magyar
matematikai közgazdaságtan nagy öregje, Bródy András. Alakja már életében
legendássá vált, a családi indíttatás, emberi kvalitásai, szakmai tudása,
elméje csillogása, jóízű humora, pazar előadásai, intelligenciája, egyetemes
műveltsége, szellemének mélysége, szabadsága és könnyed eleganciája
predesztinálta a legendákat. Karunk és folyóiratunk, a Competitio és
szerkesztőbizottsága, s mindazok, akik valaha is kapcsolatban voltak vele,
előadásait hallgatták, társaságát élvezték, de azok is, akik csak tanórákon
hallhattak felőle, búcsúznak tőle. Van oka a gyásznak: a magyar
közgazdaság-tudomány nemzetközileg ismert és tekintélyes tudósát,
szerkesztőbizottságunk pedig nagyra becsült alapító tagját vesztette el. Alakja
sokáig itt fog élni bennünk. A Közgazdasági Szemle e havi számában még
megjelent utolsó cikke. Az Élet és Irodalom egyik nyári számában szép méltatást
olvashattunk tudományos teljesítményéről Csató Katalin tollából. De most már
csak a nekrológokat, barátok, kollégák írásait. És persze könyveit. A Ciklus
és szabályozás, a Lassuló idő, de publicisztikai írásai is
alapmunkák egy közgazda, egy társadalomtudós számára, szívóssága, szakmai
igényessége, munkaszeretete, kutatói kíváncsisága pedig példaként szolgálhat a
következő generációk előtt is.